Szükséges arány: 100 %
Szerezhető klánpont (egyéni/közös): 0/5


Újra itt. Á! A Bürokrácia szaga! Hm... Micsoda illat. ...
Százszor inkább a pukipuk kiontott vérét szagolgatnád, mintsem ezt mégegyszer! De valamiért az az érzésed, hogy vesszőfutásod még most sem fog végetérni.
Kezedben az összes Életeszenciával óvatosan közelítesz a pöffeszkedő Titkárhoz.
Ő meglepetten néz rád, de nincs ideje egy mukkot sem szólni, mert hirtelen kivágódik az ajtó, és Fincser ront be rajta. Persze a hang benned is megakad, ahogy rápillantsz a veszett tekintetű mágusra.
Á - hangja, mint a mennydörgés - azt hiszem innentől ez már az én feladatom.
Remek munkát végeztél kalandor! Királyod büszke rád! És most, hogy bizonyságot adtál elkötelezettségedről, Én, Fincser, bonyolult és titokzatos rituálék segítségével eggyé teszem azt, amit most szerteszét!
Mielőtt akár csak pislanthatnál, kikapja a kezdből az Életesszenciákat, majd hangos pukkanás kiséretében eltunik.
Nem telik el egy szemvillanás, és már újra ott áll előtted, a semmiből előtünve.
Kezében egy hatalmas tábla, mely igen furcsa módon van összeillesztve, ha tudnád, mi az, első szavad a szigetelőszalag lenne, így csak állsz némán, mikor a kezdebe nyomja.

Gyorsan - robajlik hangja elmédben - Fuss! Tedd le a követ mihamarabb! Gyerünk! Szaladj! Most a gyorsaság a legfontosabb! Az alapkövek mágikus kisugárzása taszítja egymást, így azok a két dudás elvén nem férnek ám el egy csárdá.. izé... kevés az az alapkő, mely megtűri a másikat maga mellett.
Na. És most... Fuss! Kalandor, fuss! Szaladj! Rohanj! Gyerüüüüüünk! Vissza se nézz! -
Hát ez tuti őrült - gondolod, ahogy épp veszett tempóban pakolod lábad a nyakadba. És ha letettem a követ - fut át az agyadon a nálad lényegesen lassabb gondolatod. - Újra ide?